A mai napot is drámajátékokkal kezdtük. Bemelegítésnek egy kommunikációs gyakorlatot vittünk, a sajnos-szerencsére fantázianevű meseköltő játékot: a gyerekek körben ültek, és egymás után mondtak egy-egy mondatot, amit egyszer úgy kezdtek, hogy sajnos, majd...
Gyerekkorunkban mindannyian átéltük azt a végtelenül megnyugtató állapotot, amikor a minket körülölelő világ megmagyarázhatatlannak tűnő eseményeit varázslattal magyaráztuk. Csakhogy miközben felcseperedünk és megismerjük a világ mechanizmusát, hozzászokunk a dolgok...
Ez volt a második Toldom. Az első alkalom is kellően behúzott, ugyanis a leérkezés pillanatától egészen a távozásig jelen voltam. Gyerekekkel, önkéntesekkel, tanulással, játékkal. Hozzá kell tennem, hogy rettenetesen izgultam is. Nem tudtam, hogy megállom-e majd a...
Nagyon jól esett ez a hétvége. A tavalyi tanévben nagyjából minden hónapban mentem Toldra, és ebben az évben is így szerettem volna, de aztán nem volt erre lehetőségem, így itthonról figyeltem a tanoda fejlődését. Ami olyan gyors volt, hogy néha kicsit el is vesztem...
Valahogy kedvenc lett. Pedig nem volt könnyű dolga. Mikor találkoztunk, már sokakat szerettünk, mégis közelférkőzött. Apró volt, szép kerek, meg hát szokatlan. Egyszerű és szórakoztató. Pedig késő este volt, fáradtan, sok-sok barátkozás után keveredett oda hozzánk....
Fontos nekünk a matek. Nem a szívünk csücske talán – legalábbis nem mindegyikünknek-, de velünk van minden héten a tanulásokban, a készülésekben, a terveinkben és az ötleteinkben. Ritkán írunk egészen konkrétan róla, mert nehéz és néha meglehetősen ingoványos...
