Az előző két tábor tapasztalatai alapján úgy döntöttünk, hogy most a drámafoglalkozások sem kötelezőek, és inkább azokra a gyerekekre koncentrálunk, akik lelkesen és aktívan részt vesznek. Ma három gyerek volt velünk végig, és páran időnként becsatlakoztak egy-egy...
Felmerült, hogy kell-e egyáltalán ma drámafoglalkozás. Az előző táborban elérkezett egy pillanat, amikor jobb lett volna elengedni a megszokott kereteket és egy picit váltani, hogy aztán újult erővel lehessen visszatérni a történethez. Tegnap este azt éreztük, hogy...
Ez egy nehéz reggel volt. Felborult a megszokott ritmus: fűnyírózók a kertben, fülsiketítő hangzavar, új helyszínt kellett keresnünk. Nem motiválta a gyerekeket a mesélés, az éneklés, a rajzolás, a bábozás. Egy kis piros pecsenye, egy kis szkander és Isten adja, hogy...
– Bácsi, hol tanult meg ilyen szépen félni? – Jaj, lelkem, hosszú sora van annak. – Hát tessék rövidre fogni. – A faluban, ahol születtem, az utolsó utca utolsó házában, a Csonk Leó nevű kocsmában, minden éjjel, fél 12 után fél órával…...
Minden alkalommal kérdés, hogyan lehet értelmesen elkezdeni egy drámafoglalkozást. Hogyan tudjuk elkapni a néző-résztvevő gyerekek figyelmét. Nem tudjuk, hányan fognak eljönni, feltehetőleg nem együtt fognak megérkezni, nagy kérdés, hogy ki lesz motivált és ki lesz...
Csulánó találkozott az ördöggel, megmentette a paraszt életét, lókolbászt és piros rózsaszálat lopott a vásárban, a csodahal teljesítette három kívánságát, kidobták a börtönből (ebédidő előtt), és megszelídített egy csodálatosan szép paripát. A gyerekek a novemberi...
