Természeti katasztrófáknak szerencsére nem gyakran vagyunk tanúi a világnak ezen részén. Egy nyári táborban mégis kicsit katasztrófa-sújtotta területté változtattuk a tanoda egyik szobáját és az udvart, hogy ezeket a jelenségeket és velük Földünk működését is kicsit jobban megismerjük.
1. alkalom – A Föld szerkezete
Ezzel az alkalommal a témát igyekeztünk megalapozni. Indulásként kíváncsiak voltunk, mi jut a gyerekeknek eszébe a természeti katasztrófákról, miket ismernek közülük, mit tudnak a pusztításukról, és arról, hogy az ember okozhat-e ilyet. Egy rövid brainstorming után bele is vágtunk a közepébe, megvizsgáltuk, milyen a Föld szerkezete. Az előre elkészített rétegeken (belső mag, külső mag, földköpeny, kéreg) tudósaink a nevükön kívül más információkat is olvashattak, ezek segítségével együtt állítottuk össze bolygónkat. Ezután egy kis kirakózás következett, a legfelső réteget egy nyomtatott puzzle-lel vizsgáltuk meg alaposabban, amelynek a kőzetlemezek voltak a darabkái. A különböző kéregmozgásokat három csoportban kutattuk, a közeledő, a távolodó és az egymás mellett elcsúszó lemezekről egy-egy angol nyelvű videó részletből szereztünk információt. A következmények egy közös plakátra is felkerültek, miután a csoportok elmondták, mire jutottak. Zárásként belenéztünk még egy videóba (4:26-ig), amiben a lemezek mozgását és a kontinensek változását láthattuk.
2. alkalom – Földrengés és vulkánkitörés
Ezen az alkalmon két nagy természeti katasztrófát vizsgáltunk meg, ezekhez vulkanológusokká és földrengés kutatókká változtunk.
Mi okozhatta a képeken látható pusztítást? Ennek a kitalálásával indult a kutatás, amivel fény derült arra is, mi lesz ma az egyik téma. Az előző alkalmon kutatott lemezmozgások közül az egymás mellett elcsúszó lemezek okozta károkat néztük meg először egy egyszerű szimulációval. Ezután egy újabb szimuláció következett, ezzel a földrengések erőssége és a talajok közti kapcsolatot vizsgáltuk. Ez utóbbi kísérlethez csatlakozva előkerült a Richter-skála és néhány kép is, amelyek segítségével megbeszéltük, melyik értéknek milyen hatásai lehetnek. Nálunk vajon szoktak lenni földrengések? Milyen erősek? Mikor volt a legutóbbi? Egy térképen kerestük a válaszokat, amiből kizoomolva aztán a világ más részein is nézelődtünk kicsit.
A vulkánkitörések sem maradhattak ki ebből az alkalomból, hiszen ez a két katasztrófa akár össze is kapcsolódhat. Először egy videón néztük meg, hogy nézhet ki egy kitörés élőben. Ezután kutatóállomásunkat kiköltöztettük a szobából az udvarra, és vulkánt építettünk. Mi másért, ha nem azért, hogy saját vulkánkitörést idézzünk elő, szigorúan kísérleti körülmények között.
Az alkalom zárásaként az érdeklődőkkel végül a Mi és hol van a világon? című könyvben is megnéztük az ide vonatkozó részeket.
3. alkalom – Cunamik és kiképzés
A cunami talán a kevésbé ismert természeti katasztrófák közé tartozik, legalábbis tudósaink körében, ezért is gondoltuk úgy, hogy helye van ebben a projektben. Egy angol videó segítségével kezdtük az ismerkedést úgy, hogy a hangot levettük, és egyik pedagógusunk narrálta az eseményeket. A cunamik kialakulásának és partot érésének főbb lépéseit ezután rajzok és a hozzájuk tartozó lépések sorba rakásával is rögzítettük. A szemléltetést itt sem felejtettük el, egy nagy dobozban megkíséreltük előidézni egy cunami pusztító erejét.
Hogy ne csak elszenvedői legyünk az eseményeknek, természetesen nem maradhatott ki a projektből az sem, mit tehetünk egy katasztrófahelyzetben. Először is kis képekből összeállítottuk a saját túlélő csomagunkat. Bár csupa hasznos dolog, például alma, laptop és fúró volt a válogatandó tárgyak között, megvitattuk, melyik miért (nem) hasznos, és csak a legszükségesebbeket pakoltuk be. Veszélyhelyzetben nem feltétlenül tudunk jó döntéseket hozni, különösen, ha még sosem gondolkoztunk ilyesmin. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy egy táblázat és néhány, cselekvéseket tartalmazó cetli segítségével így, nyugodt helyzetben megbeszéljük, melyiket tanácsos és melyiket nem szabad kipróbálni tűz, földrengés illetve cunami esetén.
A projektet végül egy Kahoot kvízzel zártuk, melynek győztese nem kis díjat kapott. Ő vihette haza a saját készítésű túlélő csomagunkat.
Források még:
https://hu.pinterest.com/pin/75927943699162879/
https://www.cbsnews.com/pictures/earthquake-nine-things-not-to-do/2/
http://www.geo.mtu.edu/UPSeis/bda.html
https://www.ses.vic.gov.au/get-ready/tsunamisafe/what-to-do-in-a-tsunami
https://www.ready.gov/home-fires
