Szökőár

Bár minket Toldon kevésbé fenyeget ez a természeti katasztrófa, egyik projektünk keretében tanultunk a cunamikról is. Már pedig ha egy ilyen távoli, még videóval is nehezen elképzelhető valami kerül szóba, akkor mi egy jól bevált eszközhöz fordulunk. Szimulálunk!

Eszközök:

  • egy nagy, átlátszó doboz
  • újságpapír
  • homok
  • víz
  • játékházak, növények stb.
  • egyenes vonalzó vagy karton darab
  • kék ételfesték

Előkészület: Újságpapír darabokból csináljunk nagy gombócokat, tegyük ezeket a nagy doboz egyik felébe, szorosan egymás mellé. Töltsük fel az így kapott alapot vizes homokkal, és formáljunk belőle egy partszakaszt, ami a doboz közepe felé lejt. Nyomkodjuk jól le, hogy amennyire lehet, egységes partszakaszt kapjunk. Várjuk meg, míg a homok kicsit megszárad.

Menete:

  1. Díszítsük fel a partot, rakjunk a homokba épületeket, növényeket, kagylókat, bármit, ami illik ide.
  2. Öntsünk vizet az edény másik felébe. Ha szeretnénk, kicsit megszínezhetjük kék ételfestékkel.
  3. Vigyázat, jön a szökőár! Tegyük a vonalzót vagy a kartondarabot függőlegesen, a parttal párhuzamosan a doboz végébe, majd egy határozott mozdulattal toljuk a part irányába, majd vissza. A mozdulatot néhányszor megismételhetjük, hiszen általában nem egyetlen hullám érkezik ilyenkor.
  4. Vizsgáljuk meg a pusztítást.

A 3. lépés előtt érdemes lehet kipróbálni, hogy a kisebb hullámokat mennyire bírja a part, a vonalzó vagy karton segítségével megpróbálhatunk periodikus hullámokat is kelteni. Bár a mozdulataink nem ezt sugallták, megbeszélhetjük, hogy a valóságban két hullámhegy partot érése közt több idő, sőt akár egy óra is eltelhet. A kísérletet mi csak a cunami szemléltetéséhez használtuk, de az eredeti videóban találhatunk ötletet arra is, hogy lehet ellene védekezni. Ha van időnk rá, ezt is érdemes kipróbálni!

Magyarázat: Cunamik leggyakrabban víz alatti földrengések vagy vulkánkitörések miatt keletkeznek. A tengerfenék ilyenkor megreped, egyes részei lesüllyednek, mások felemelkednek. A megemelkedő lemez hatalmas hullámhegyet hoz létre, innen hullámok indulnak minden irányba. A parthoz közeledve, a sekély vízben a hullámok lefékeződnek, és a magasba kényszerülnek, ezért a cunami itt hatalmas pusztításokra képes.

Forrás a magyarázathoz: http://www.mimicsoda.hu/cikk.php?id=318