A harmadik táborunkra egy tematikus drámablokkal készültünk, aminek a fókuszában a földönkívüliek állnak. A legfőbb célkitűzésünk, hogy könnyebb szerepjátékokat vigyünk be a foglakozásokra, fejlesztve ezzel a gyerekek szerepbe helyezkedését, érzelmi intelligenciáját. Az első alkalom után két fontosabb tanulságot szűrhettünk le, a mi részünkről egy határozottabb vezetői attitűdre van szükség, a gyerekeknél pedig az egymásra való odafigyelést kéne erősíteni. Reméljük, hogy strukturáltabb foglalkozástervvel, például a játékok átgondoltabb sorrendjével megoldódik a másik probléma is.
Mivel a foglalkozás nem indult zökkenőmentesen, változtattunk az eredeti elgondoláson és ez hatással volt az általunk elképzelt minőségére is. Nagy sikert aratott az idegen űrhajóról lehullott UFO-doboz és tartalma, ami megerősített minket abban, hogy hasonló eszközök használata pozitív reakciót vált ki a gyerekekből. Ilyesmit tervezünk még a hét többi napjára is.
Három leendő iskolásunkkal első alkalommal a rovarok világába utaztunk. Beszélgettünk “híres” bogarakról, megpróbáltuk a mozgásukat utánozni, segítettünk a hernyónak eljutni a gyümölcsökhöz, hogy jó kövéren tudjanak bebábozódni, fogtunk befőttes üvegbe bogarakat dobókockával, meséltünk a három ázott-fázott pillangóról, majd meg is hajtogattuk őket, zárásként pedig közkívánatra eljátszottuk a – mint később kiderült – már ismert történetet. Ha az ihlet úgy hozza, mindig jó valami összefüggő témával készülnünk nekik. Ez alkalommal sikerült egy olyat találnunk, ami mindenki érdeklődését felkeltette és így-úgy, a maga módján, de szívesen részt vett az egyes feladatokban. A héten kicsit nehezebb dolgunk lesz, mert ketten még az óvodai csoportot erősítik augusztus végéig, így a foglalkozások helyszíne és időpontja is megváltozott, de reméljük, hogy sikerült őket annyira bevonzanunk, hogy szeptembertől is szívesen járnak majd hozzánk a tanodába.
A délelőtti kézműves foglalkozáson WC-papír gurigából készítettünk színes halacskákat. Krepp papírral, flitterekkel díszítettük őket, és még színes uszonyokat is ragasztottunk rájuk, amik szépen szállnak a szélben. Nem mindenkinek volt elég türelme a viszonylag aprólékos munkához, de egy jó pár egyedi darab készült el végül.
Az előző táborokban egyik nap sem sikerült megvalósítani az összes eltervezett angolos foglalkozást, de a második tábor végére már kaptunk ígéreteket arra, hogy “kicsivel több angolozás is belefér”. Talán az ígéretek, talán az Angliában tanuló új önkéntesünk érkezése miatt, ma mindhárom angolosunkkal sikerült megvalósítani egyéni foglalkozásokat, amik ráadásul nem is voltak rövidek. A gyerekek szabadon gyakorolhatták a bemutatkozást, és több új játékot is kipróbálhattak. Mivel az új önkéntesünk nagy előnnyel indult a játékokban, megállapodtunk abban, hogy neki nehezítéseket adunk, ezzel pedig kellőképpen motiváltuk a gyerekeket, hiszen érezték, hogy nekik is van esélyük. Nagy sikernek számít az is, hogy a gyerekek elkezdtek könnyített olvasmányokat olvasni, aminek a folytatása keretet adhat a heti foglalkozásainknak. Talán egy új hagyomány lesz, hogy angol mesével zárjuk ezeket az alkalmakat. Meglátjuk, mindenesetre bízunk benne.
A mai német foglalkozás meglepetése nem az volt, hogy az egyik lány szinte tökéletesen idézte fel az előző táborban tanult szavakat, hanem hogy egy olyan lány is csatlakozott az akasztófa játékunkba, aki még egyetlen német foglalkozáson sem vett részt. Vele igyekszünk majd felvenni a fonalat és bekapcsolni azokba a játékokba, amelyekbe a többi németesek már nagyon otthonosan mozognak. Náluk, ennek a magabiztosságnak köszönhetően, holnap komolyabb nyelvtani feladatokat is szeretnénk csempészni a foglalkozásba.
A délelőtt utolsó programjaként a természettudós csapat is összeállt. Az eheti projektünk az emberi test, melyről a főbb szervek és működéseik mentén fogunk beszélni. Bár a kívánságokkal ellentétben élő embert nem nézünk meg mélyebben, terveink szerint lesz szemléltetés, kísérlet, vizsgálat és jó néhány videóval is készültünk, remélhetőleg a kíváncsiságot ezek is ki fogják elégíteni.
Az első alkalomra egy csomagolópapírra rajzolt emberalakot hoztunk, amire a gyerekek segítségével helyeztük fel a szerveket, miközben sok-sok mindent megbeszéltünk a működésükről, kinézetükről. Szeretnénk, ha valami kézzel fogható “terméke” is lenne a projektnek, ezért mindenki készített magának egy kis emberalakú füzetkét, amibe egész héten gyűjteni fogják a számukra érdekes, fontos információkat, képeket, rajzokat.
Az óriási meleg ellenére is remek napunk volt a pályán. Sikerült megoldani, hogy többnyire az árnyékban maradva, tartalmasan töltsük az időnket. Volt frizbi, ülőfoci és röplabda is, sikerült tehát új elemeket beépíteni, de talán a legfontosabb, hogy dámáztunk is a pályán.


Itt van velünk Jesztl József, akitől az egész társasjáték-pedagógiát tanultuk. Régóta vártuk, hogy meglátogasson minket és megnézze a munkánkat – reméljük nemsokára itt a blogban olvashatjuk élménybeszámolóját. Hozott néhány összetekert táblát, pár bábut és nemes egyszerűséggel megfertőzte a gyerekeket a dámával, és persze azt is megnézte, hogy a tőle tanult játékokat hogyan sajátították el itt gyerekek. Úgy érezzük, hogy átmentünk a vizsgán, de azért akadt még néhány hasznos tanács.
A tanodás mozi keddi műsorán több alkotás is szerepelt (A szív bajnokai, Bakancslista, Gran Torino, Holt költők társasága, Juno), melyek közül a srácok választhatták ki a mai befutót. A kínálatot nem árultuk el előre, így még az érkezéskor is nagy volt a találgatás, vajon milyen filmekből lehet majd válogatni. Miután közösen berendeztük a nézőteret, előkerültek a rövid fülszövegekkel ellátott plakátok, megindult az ismerkedés a lehetőségekkel. Hogy a döntést megkönnyítsük, mindenki kapott három szimpátiakorongot, amit szabadon oszthatott el a neki tetsző filmek között. Rövid gondolkodás és vita után nem is volt kérdés, hogy a legtöbb pontot a Juno kapja, hamar bevonzotta őket a közben gyakran tinifilmnek nevezett alkotás.
Bár ez a film talán kevesebb feszültséget és indulatot gerjesztett a srácokban, mint az előző héten látott Whiplash, most is együtt izgultak, szurkoltak, vitatkoztak, sőt néha még énekeltek is a szereplőkkel. A mai mozit holnap ismét egy olyan beszélgetőkörrel folytatjuk, amelyben szerepet kap néhány, az őszi disputafoglalkozásokat előkészítő módszer is. Ebben a táborban egyébként duplázni szeretnénk: a holnapi reflexió után a hét második felére még egy filmnézős illetve beszélgetős alkalmat tervezünk.
András, Berta, Bogi, Eszter, Gábor, Jóska, Julcsi, Karen, Marci, Máté, Tami





