A héten megkezdtük az új tanév előkészítését és körbejártuk a családokat. Beszéltünk azokkal, akik eddig is rendszeresen jártak, de most is tettünk kísérletet arra, hogy újabb gyerekeket vonjunk be. Szerettük volna, ha idén nem szeptember első fele megy el a belerázódással. Az elmúlt két tanév folyamatos fejlődése alapján bennünk is egyre pontosabb kép alakult ki arról, hogy kikkel mit és hogyan szeretnénk, ez pedig segít a szervezésben.
Összesen 28 gyerek jelezte, hogy szeretne járni hozzánk, ebből 24-en azt mondták, hogy bizony minden héten, ami ha megvalósul, akkor egyrészt nagyon boldogok, másrészt nagyon fáradtak leszünk. A szervezés azon része, hogy az önkéntesek online támogatása mikor és mennyiben tud megvalósulni még hátra van, várjuk az órarendeket akár tanári, akár diák oldalról. Ez az információ viszont elengedhetetlen ahhoz, hogy pontosan lássuk a kapacitásunkat, mert az nem fog változni, hogy a helyszínen 2-3 fővel tudunk csak jelen lenni. Mondjuk az önkéntesek száma emelkedett, ahogy az nyáron lenni szokott, kíváncsian várjuk, hogy kik azok, akik velünk maradnak és valós segítségek lesznek. Ez annál is inkább fontos, mert sokan diplomáztak idén a “régiek” közül és szerencsére elhelyezkedniük is sikerült, ami megnehezíti majd a részvételüket.
Nincsenek illúzióink, biztosan lesz néhány üres ígéret, de önmagában azt is fontos eredményként éljük meg, hogy ennyien jelentkeztek, ennyi gyereknél jelent meg most már legalább a szándék a rendszeres iskola utáni tanulásra. A gyerekek mellett pedig a szülők is nagyon pozitívak voltak: egyre pontosabbak a kéréseik, erősítik a gyerekeiket, hogy jöjjenek hozzánk, mert az fontos. Tényleg mindenhol szívesen láttak minket, jókat beszélgettünk és nagyon egyet értettünk abban, hogy jó hatással van a gyerekekre a tanoda. Reméljük ez az attitűd az újoncainkra is átragad, hiszen nem a nulláról indulunk velük sem, a táborokban ők is résztvevők, csak évközben tűnnek el kicsit a szemünk elől.
A jövő héten már a tervezett órarend szerint kezdünk dolgozni, de nekünk és különösen a mentoroknak azért kell még egy pici idő, hogy a tananyagok, a tervek terén is mindennel elkészüljünk. A szeptember-október nagyon sűrű lesz, mert Támop keretében disputa és pályaorientáció is lesz a gyerekeknek, a szülőkkel pedig beszélgetéssorozatot tervezünk iskola és életpálya-építés témákban. Mindezt úgy, hogy talán a tanoda is nagyobb kapacitást igényel majd, mint az megszokott.
Zárásként pedig még egy gondolat. Pozitív eredményként éltünk meg néhány elutasítást is. Ennek igen egyszerű az oka: gyerekek gondolták végig, hogy mit szeretnének, nekik mi lenne a legjobb és ezt meg is fogalmazták felénk, ami hihetetlenül értékes, és tapasztalható változás. Az egyik lány, aki tavaly a hét eleji Skype-os csapat tagja volt, most azt kérte, hogy abból vegyük ki: szeretne járni hozzánk, de nem szeret így, gépen tanulni. Többen pedig szülői nyomás ellenére is kiálltak amellett, hogy nem szeretnének hetente jönni, inkább kéthetente vagy ha van valami konkrét kérésük felénk, mi pedig ragaszkodunk ahhoz, hogy a gyerek dönt, hiszen örülünk, hogy döntéshelyzetbe kerülhet és dönt is. Jó lesz ilyen gyerekekkel dolgozni. Megint.
A év pedig tulajdonképpen máris sikerekkel indult, hiszen az a két pótvizsgázó, akik többször is tanultak velünk a nyáron, sikerrel vették az akadályt, jöhet a következő osztály.
