Vajon milyen talajra érdemes építeni nagy házakat? Ez persze túl összetett kérdés, most közelítsünk csak a földrengések szempontjából, és persze kellően leegyszerűsítve.
Eszköz:
- 2 db műanyag tányér
- föld
- homok
- két egyforma hungarocell darab
Az egyik tányért töltsük meg földdel, a másikat homokkal. Tegyünk mindkét tálba egy-egy hungarocell házat úgy, hogy a házak alját benyomjuk a talajba. Fogjuk meg a tálakat a két kezünkkel, kezdjük el rázni őket ügyelve arra, hogy mindkét tálat egyforma erővel rázzuk. Próbáljuk ki, mi történik, ha gyengén, erősen vagy közepesen rázzuk meg őket. Kis mozgatásnál egyik ház sem dől el. Erős rázás esetén mindkét épület elborul. De mi történik a kettő között? Ha a rázás mértékét lassan növelni kezdjük és a kísérletet többször is elvégezzük, azt azt tapasztaljuk, hogy a homokra épített ház gyakrabban dől el.
Magyarázat: A kísérlettel a különböző erősségű földrengéseket szemléltetjük. Gyenge rengés esetén a házak nem vagy csak nagyon kicsit mozognak. Nagy erősségű földrengéskor mindkét ház eldől, talajtípustól függetlenül. Nem túl erős, de nem is gyenge földrengés esetén azonban kis különbséget láthatunk, ezeknél a rengéseknél lehet jelentősége többek között annak is, hogy milyen típusú talajon áll az épületünk.
Ezt a kísérletet a természeti katasztrófákkal foglalkozó projektünkbe építve használtuk. Az ötletet pedig itt találtuk.
