Történetünk

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy alapítója friss diplomás tanárként egyik első óráján azzal szembesült, hogy az egyetemen szerzett tudása nem lesz elég egy olyan osztályban, ahol a gyerekek többsége hátrányos helyzetű, túlkoros – egyszóval: problémás.

Egy kevésbé elhivatott pedagógus talán felemelte volna a hangját, hogy figyeljen rá ez a csapatnyi „macerás” gyerek, akiket általában mindenki került vagy elutasított, hiszen ilyenkor már nehéz beavatkozási pontokat, motivációt találni. Nóra ezért fogta magát és elővette a másik szenvedélyét: leült rajzolni. Mivel kézenfekvő megoldás volt, a gyerekeket kezdte el rajzolni, akik először csak meglepődve nézték az elkészült rajzokat, aztán megdicsérték és végül kedvet kaptak, hogy ők is csináljanak valamit.

Elkezdődött a közös munka.

Olyan feladatokat talált ki, amelyek hamar sikerélményhez juttatták a gyerekeket, ami nyilván azzal járt, hogy jól érezték magukat az órákon, ezért már szívesen mentek a délutáni szakkörre is. Nem az volt a cél, hogy művészek távozzanak a foglalkozások után, de a művészet eszközeivel kellett előcsalogatni a hatékonyságot, az odafordulást.

A jelenlegi munkánk alapjait jelentette ez a felismerés: a rajz, az alkotás nemcsak a vizuális kommunikáció miatt fontos, hanem annál sokkal lényegesebb személyiségfejlesztő folyamat, amelynek hatása minden tevékenységben megmutatkozhat.

1999-ben Berettyóújfaluban megalakult az Igazgyöngy Alapítvány, és 2000-ben megnyitotta kapuit az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola.

Amikor elindítottuk az iskolát Berettyóújfaluban, a környező falvakban élő gyerekek közül csak azok tudtak eljönni a délutáni képzésre, akiknek a szociális háttere ezt lehetővé tette. Hamar beláttuk, hogy így pont az ellenkező hatást érjük el, mint amit szeretnénk, vagyis belőlünk is elitképző válik, ahelyett hogy a nehéz sorsú gyerekeknek is elérhetővé tennénk ezt az oktatást. Így kimentünk a környező településekre, és ott szerveztük meg az oktatást az iskolákban, hogy mindenki jöhessen, aki szeretne.

Az első időszakban a gyermekközpontú vizuális nevelést, és ennek módszertanát alakítottuk, finomítottuk. A fókuszban az önkifejezés fejlesztése, a saját viszonyulás hangsúlyozása, és a legkreatívabb technikai megoldások kidolgozása volt a cél. Mindez szerencsésen esett egybe a nemzetközi gyermek képzőművészeti nevelés célkitűzéseivel.

Már az első időszaktól kezdve volt egy egyre tudatosabb hátránykompenzáló módszertanunk, de ezt a tanuló összetételünk generálta. Idővel eljutottunk oda, hogy végül korosztály szerint is rendszert alkottak azok a feladatok, melyekhez a finommotorika, a vizuális memória, a figyelemkoncentráció, a logikai képességek fejlesztése kapcsolódott. Ezzel a módszerrel segíteni tudjuk más tantárgyak ismereteinek elmélyítését is (pl. matematika, angol nyelv, biológia, irodalom, történelem stb.). Ezek a feladatok is szervesen kapcsolódnak a vizuális kommunikáció fejlesztéséhez.

Közben változott a világ is körülöttünk, újabb kihívások elé állítva minket. Nyilvánvalóvá vált, hogy az integráció szempontjából, milyen nagy szükség van a szociális kompetenciák fejlesztésére. Ezen a területen nagy hiányosságok vannak, a nehezebb sorsú gyerekeknél mindenképp, de tulajdonképpen minden társadalmi csoportban.

Láttuk, hogy olyan személyes kompetenciák, mint az önbizalom, önbecsülés, önértékelés, identitás, vagy a társas készségek, mint az együttműködési képesség, a tolerancia, a szolidaritás mind könnyedén és remekül illeszthetők az alkotás adta fejlesztési lehetőségekhez.

Így alakult ki az Igazgyöngyben az ún. hármas fókuszú vizuális nevelés, ami a vizuális kommunikáció fejlesztése mellett a hátránykompenzálás és a szociális kompetenciák fejlesztését is megvalósítja. Minden tanórán, feladatba ágyazottan mindhárom fókusz teljesülésével.

A sok nehézség ellenére nem kerültek el minket az elismerések: nemzetközi szinten is sikerült nevet szerezni az Igazgyöngynek a gyermek képzőművészeti nevelés terén. Tanítványaink hazai és nemzetközi pályázatokon is több száz díjat nyertek és nyernek tanévente.

A hazai és nemzetközi sikerek, az egyre sűrűsödő konferencia és továbbképzési meghívások, különféle szakmai felkérések pedagógiailag megerősítettek minket, de egyre többször kellett szembesülnünk azzal, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációja terén nem sok minden változott. Hiába voltunk jelen naponta, hiába a sikerélmények és a művészet terápia jellegű, felemelő hatása, túl sok minden amortizálta le azt, amit az iskola adott. Nyilvánvalóvá vált, ha változást akarunk, ezekkel is kezdenünk kell valamit. A generációs szegénységben élő gyerekek problémái csak a környezetükkel együtt értelmezhetők. Itt nem használhatók azok a szabályok, amelyeket elméleti úton, valós terepi tapasztalatok nélkül alakítanak ki, olyan hátteret feltételezve, ami beleillik az átlagos sémába.

Éppen ezért kezdtünk komplex fejlesztő programba, amelyben az oktatás- családgondozás, közösségfejlesztés – intézményi együttműködés hármas pillére a meghatározó. Megpróbáljuk megkeresni az összes beavatkozási pontot, és erre a közösség bevonásával hatást gyakorolni. A skála nagyon széles, a családoktól a településfejlesztésig átfogja a problémát.

2009-ben meg is találtuk azt a települést, ahol kiépíthettük az Igazgyöngy-modell összes elemét, a pilot programunkat. A helyszín Told, ami egy nagyjából 270 fős zsákfalu az ország keleti határánál. A lakosság több mint 70 százaléka roma származású, akik egy része romungro, másik része oláh cigány, vannak betelepülők, és őslakosok, így már csak egy csoporton belül is óriási ellentétek feszültek.

A mélyszegénység és a roma integráció összes problémája halmozottan jelent itt meg, a lakhatási szegénységtől a bűnözés különféle formájáig, mint a lopás, az uzsora, az illegális áramszerzés, vagy a prostitúció. Nagy volt az iskolai lemorzsolódás, gyakori a korai terhesség, szinte teljes körű a munkanélküliség. Az életet a nélkülözés, az elzártság, az agresszió, és a jövőkép nélküliség jellemezte. Az elmúlt években viszont minimalizálódtak a rendőrségi beavatkozást igénylő esetek, megjelentek a kártyás villanyórák, beindult a kertprogram, és a társadalmi vállalkozás, a 2012 óta működő tanodánk hatására kevesebb a kimaradó és évismétlő gyerek, és már évek óta nem szült 18 év alatti lány. Az Igazgyöngy munkahelyteremtő, közösségformáló erőként több helyi munkatársat alkalmaz, az alkalmi munkavállalók száma is egyre nő.