Lassan vége az évnek. A megszokottnál kicsit hamarabb lazítottunk a kereteken, de péntek este már nyugodtan leírhatjuk, hogy jól sikerült a hét. Úgy döntöttünk, hogy már nem erőltetjük az egyéni foglalkozásterveket, szép az idő, mozogjunk, játsszunk, és el kellett kezdeni készülni a tanoda 10 éves szülinapi bulijára is.
Kezdjük az utóbbival. Az egyik dolog, amivel készülünk, az egy nagy-nagy fotókiállítás a jelenleg is tanodás gyerekeinkről. Minden iskolással leültünk és végignéztük a képarchívumot attól az évtől, amikor elkezdett járni hozzánk és minden évből kiválasztottunk egy-egy képet. Vannak, akikkel 2012-ig kellett visszamenni, és vannak, akikkel tavalyig. Elképesztő jó volt a régi képek között kutakodni a gyerekekkel és szerencsére ők is nagyon élvezték és örültek ha itt-ott megpillantották magukat: “Milyen kicsi voltam!”
Persze nem lehet órákig üldögélni a gyerekekkel, úgyhogy azt terveztük, hogy kihasználjuk a szuper és hatalmas kertünket. Időmérős versenypályát építettünk és egész héten hasonlítgattuk az időket, átlagokat, a jövő héten pedig majd eredményt is hirdetünk. Hivatalosan mindenkinek 1 próbakör és 2 éles jutott, de olyan is volt, aki annyira rápörgött, hogy húsznál is többször végigszáguldott, mire elégedett lett az idejével, annak ellenére is, hogy azt nem írhattuk be a jegyzőkönyvbe (papírfecnire).
Ezután volt egy kis slackline, trambulin, lehetett játszóterezni, célbarúgni, “teniszezni”, szóval rendesen kimozogtuk magunkat. Az ovisokkal pedig még társasozás is volt, hiszen helyettük mi válogatunk majd képeket, nekik azért ez még nem túl izgi.
A gyerekek élvezték a programokat, de mi is. Kicsit elfáradtunk ebben az évben. Na jó, inkább nagyon. Jövő héten folytatjuk a készülődést, az udvaron majd kertészkedünk, az utolsó héten pedig hagyományainkhoz híven, lezárjuk a tanévet. Persze a nyár is tele lesz táborokkal, projektekkel, ezzel-azzal, de az valahogy máshogy fáraszt, most annak örülünk, hogy az egyéni foglalkozástervek készítése pár hónapig szünetel. Huh!
