Sok helyen jártunk már természettudósainkkal: sarkvidékeken, sivatagokban, világűrben. 2017 nyári táborában szó szerint új vizekre eveztünk. Három alkalmas projektet terveztünk, ahol szó volt általánosságban a felszín felett vizekről, különböző vízbe merülési formákról, majd az óceánok tulajdonságairól.
1. alkalom
Először is csoportot alakítottunk. Egy cetlit húzva mindenkinek meg kellett találni a sajátját, de nem árultuk el a csoportosítási szempontokat, így a gyerekek maguk találták ki, hogy három nagy csoportban kell összegyűlni: vízi állatok, vízi növények és vízi járművek. A csoportok feladata az volt, hogy olvassanak el egy rövid szöveget a folyókról, a tavakról vagy tengerekről és óceánokról, majd töltsenek ki egy táblázatot a következő információkkal: édes vagy sós vizű, jelölése térképen, főbb jellemzői, néhány állat- és növényfaj. A táblázat bemutatás után Magyarország térképen kerestek 3 folyót, 3 tavat és a becsapás kedvéért 1 tengert. Majd a világtérképre rátérve 3 óceánt és 3 tenger nevét gyűjtötték ki. Az alkalom lezárása egy búvárfelszerelés készítése volt, ugyanis következő alkalomra már merülést terveztünk.
2. alkalom
Ezúttal a fő témánk a víz alá merülés volt. Hogyan lehet víz alá menni? Hogy néz ki a búvárruha? Milyen egy tengeralattjáró? Milyen lehet lemerülni az óceán mélyére? A feladatok során ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Első feladatunk egy légzőpróba volt. Kipróbáltuk, hogy ki mennyi ideig tudja visszatartani a lélegzetét, majd megnéztünk egy videót (sajnos ez most már nem elérhető) egy férfiról, aki több percig is képes a víz alatt lenni egy levegővétellel. A hátteréről és okairól beszélgettünk ezután.
Mit tegyünk, ha mi nem vagyunk képesek percekig a víz alatt maradni egy levegővétellel? Húzzunk búvárruhát vagy merüljünk tengeralattjáróval. Két csapatra osztottuk a gyerekeket. Egyik asztalnál ennek a videónak kapcsán vizsgáltuk a búvár felszerelését, megnéztük mi hogy néz ki, mekkora és mire való. A másik asztalnál képek segítségével bepillantást nyerhettünk egy tengeralattjáró belsejébe, megismertük hogyan néz ki a konyha, a navigációs torony, a merülési tartály, a tiszti szállás vagy egy torpedó.
Egy kétszemélyes merülő szerkezettel mi is lemerültünk az óceán mélyére. Majd miután visszaérkeztünk, rögzítettük megfigyeléseinket. Egy plakáton az óceán rétegeit láthatták a gyerekek, melyhez cetliken levő tulajdonságokat párosítottunk. Hol van sötétebb és miért, hol élnek még növények, hol él a legtöbb állat, milyen összefüggésben vannak ezek a tápanyaggal szinttel, milyen a nyomás és mennyi oxigén van a különböző rétegekben, ezeket a dolgokat igyekeztünk rögzíteni a közös plakátunkon, majd mindenki egy saját szemléltető eszközt is gyártott magának.
3. alkalom
Az utolsó, záró alkalmat egy tippversennyel kezdtük. A gyerekek különböző delfin-és bálnafajokról kaptak képet, mi pedig hangokat játszottunk le. A feladat pedig nem más volt, mint hogy kitalálják melyik állathoz melyik hang tartozik. A játék után elővettük az előző alkalmon készített közös plakátot és egyéni eszközöket is. Ezeken helyeztük el élőlények képeit attól függően, hogy az óceánok sötét mélyén élnek vagy valamelyik világosabb rétegben. Lezárásként pedig ismét páralakítás következett. Mindenki kapott egy vagy több puzzle darabot, így kellett a párját megtalálni és kirakni a képet. A kép egy tengeri állatot ábrázolt: narvált, polipot illetve egy levesteknőst. A párok egy videót és egy szövegrészletet kaptak, ebből készítettek plakátot, mely számtalan érdekességet tartalmazott az adott állatról.
Az elkészült művekből pedig a következő napokban kiállítást rendeztünk a kultúrban, ahol bárki érdeklődhetett a természettudósainknál, hogy vajon milyen felfedezésekre jutottak az elmúlt napokban.
Egyéb források:
