Ízeltlábúakkal, ezen belül is a rovarokkal már sokszor, sokféleképpen foglalkoztunk. Részben adja magát a téma, hiszen nagyon tág és nagyon sokféle szemszögből megvizsgálhatjuk, de volt vendégünk a Bogaras vagyok csapata kétszer is, ami mindig újabb és újabb indítékot ad, hogy elővegyük ezeket a különleges állatokat. Volt, amikor egy több alkalmas projektet szántunk rá és volt, amikor csak egy-egy feldolgozó, felkészítő kb. 60 perces alkalomra vettük elő őket, most időrendben fogjuk bemutatni őket.
2016 szeptemberében foglalkoztunk először az ízeltlábúakkal három rövidebb alkalommal, mindig a tanulások előtt 15-20 percet erre a témára szánva.
Mivel addig még sose beszéltünk semmiféle rendszerezésről az élőlények között, ezért első alkalommal a hangsúlyt kicsit erre fordítottuk. A rendszerezés első lépéseként a gyerekeknek mindenféle élőlényeket kellett gyűjtenie, ami csak az eszükbe jutott és egy kis papírra ráírni vagy rárajzolni. Az összegyűjtött állatokat megpróbáltuk szóban mindenféleképpen csoportosítani: kicsi vagy nagy, vízben él vagy szárazföldön, rak tojást vagy nem rak tojást, csontos vagy nem csontos. Egy plakáton is elhelyeztük az élőlényeket, melyen ember, növény, állat és gomba kategóriák voltak. Zárásként állatkártyákat készítettünk, melynek során mindenki egy-egy rovarral ismerkedett meg. Ezzel szerettük volna a következő alkalmat kicsit előkészíteni. A gyerekek véletlenszerűen húztak a három pakli egyikéből. A három pakli három kategóriát jelölt: bogarak, lepkék és egyéb rovarok. A rovarok rendszerezése rendkívül bonyolult, ezért igyekeztünk leegyszerűsíteni és azokra a kategóriákra fókuszálni, amit biztosan ismernek a gyerekek. Rákerestünk az interneten a pakliból kihúzott állatkára és táblázatot töltünk ki róla, majd egy tetszetős képet is csatoltunk a kártyánkhoz.
Második alkalmon a terepet kicsit átadtuk a gyerekeknek. Három felé osztottuk őket és mindenki megnézett egy videórészletet David Attenborough Az Élet c. sorozatának rovarokkal foglalkozó epizódjából, aztán a többiekkel újra összeülve ők mesélték el, hogy mit láttak a videóban. Ezt követte egy kis rovarvizsgálat. Egy hangya, egy katicabogár és egy lepkefaj képeit tettük ki az asztal közepére. A célunk itt a megfigyelés és a különbségek, valamint hasonlóságok felfedezése volt. Láttuk, hogy mindenkinek 3 pár lába van, a teste testtájakra van osztva, sőt a szemfülesek azt is kiszúrták, hogy vannak csápjaik. Igen ám, de a szárnyuk például igen eltérő, van amelyiknek nincs is, van, melynek kemény kitinpáncél fedi. Ha már ennyire jól körbehatároltuk a rovarokat, rovarok bizonyos csoportjait, akkor elővettük a plakátunkat, melynek egy újabb része lett az előző alkalom óta, így már a rovarok általunk kiválasztott három kategóriája szerepelt rajta. Szóval megint csoportosítottunk egy kicsit: kis papírokon a gyerekek kézhez kaptak lepke-, bogár-, egyéb rovarfajok neveit és ezeket kellett a megfelelő csoportba elhelyezniük.
Harmadik alkalommal a fókuszunk a lepkéken volt. Mindenki kapott egy sematikus lepkerajzot , melyen felelevenítettük a lepkék testtájait, majd kicsit a rovarok fejlődésére tereltük a szót, egy videósegítségével megnéztünk hogyan történik a teljes átalakulás, majd mindenki a lepkénk szárnyaira rárajzolta a fejlődés szakaszait és elnevezéseit.
2017 július
A következő alkalmat a Bogaras vagyok élménypedagógiai program érkezése előtt tartottuk azoknak a gyerekeknek, akiknél azt láttuk a korábbi években, hogy különösen érdeklődőek a természet iránt. Ez csupán egy 60 perces foglalkozás volt, ahol kicsit belekóstoltunk az ízeltlábúak világába.
Először is előszedtük a szeptemberi katicás plakátunkat és az állatkártyákat, hogy kicsit felelevenítsük a korábbi ismereteinket. Miután mindenki megtalálta a sajátját és megcsodáltuk őket, betettük a plakáton a megfelelő kategóriába. Ezután egy kördiagramon vizsgáltunk meg, a többi élőlénnyel összehasonlítva mennyi ízeltlábú él a világon.
Azt is megmutattuk a gyerekeknek, hogy hogyan szokták a tudósok az ízeltlábúakat csoportosítani, majd képeket válogattunk aszerint, hogy melyik lehet rák, melyik lehet pókszabású és melyik állat lehet rovar. Ezek alapján beszélgettük kicsit a tulajdonságaikról: megbeszéltük, hogy mit jelent az ízelt láb, melyik csoportban hány láb figyelhető meg, milyen szelvényekből áll egy ízeltlábú teste és ezek hol különíthetők el nagyon jól.
Ezt az alkalmat azzal zártuk, hogy mindenki kiválasztott egy élőlényt, amivel a Bogaras vagyok programján találkozni fog. Ehhez készítettünk kis kártyákat a legfontosabb tulajdonságaikkal, lerajzoltuk őket és mindenki kigondolt egy kérdést, amit másnap, ha szeretne, feltehet a szakértőknek.
2019 július
Ez alkalommal is a Bogaras vagyok program látogatása ihletett meg minket. A fókusz most a rovarokon volt. Két alkalmat szántunk rájuk, ahol két témát jártunk körbe.
Rovarok életciklusa
Nem lehet elégszer foglalkozni vele. Egy izgalmas videóval indítottunk, a méhek fejlődését néztük meg gyorsított videón a lárvától egészen a kifejlett rovarig. Remekül elindította ez a beszélgetést, így ezek után gyorsan csapatokra oszlottunk és a katicabogár, a házi légy, egy szitakötő faj és egy lepke életszakaszait ábrázoló képsorozatot kellett a csapatoknak sorbarendezniük. Mindenki bemutatta az alkotását, majd átbeszéltük, hogy melyik életszakasznak mi a neve és mi jellemző rá.
Mivel mindenki nagyon szereti a lepkéket, de sajnos a hernyókra nem jut elég figyelem, pedig jó néhány szép és érdekes hernyóval lehet találkozni, így mi úgy döntöttük mutatunk néhányat a gyerekeknek. Összeszedtünk néhány nagyon különleges hernyót és a belőle kifejlődő lepke képét és egy játékot rendeztünk. A gyerekeknek meg kellett tippelniük, hogy vajon melyik hernyóból melyik lepke lesz. Az életciklusnál maradva egy videót is megnéztük David Attenborough Our planet sorozatából (5. rész 18:33-12:54), egy Magyarországon élő lepkefajról, a hangyaboglárkáról, melynek nem véletlen szerepel a nevében a hangya szó. A nap utolsó feladatához ismételen csoportokra osztottuk magunkat. Az egyik csoport a rovarok hasznáról, a másik csoport a rovarok károsító hatásáról készített egy kis gyűjtést, amit minden más aznapi forrással együtt egy plakáton rögzítettünk. Ehhez forrásunk részben az internet, részben ez a szuper könyv volt.
Érzékszervek
Második alkalommal picit az érzékszervekre fektettük a hangsúlyt. Először összeírtuk, hogy milyen érzékszerveink vannak nekünk és ezekkel mit érzékelünk, majd tippeket vártunk, hogy szerintünk ez a rovaroknál is így működik-e. Ellenőrzésként képrészleteket néztünk egy-egy rovar testrészéről, ahol a gyerekek megtippelhették, hogy a rovarnak melyik része látható, majd a teljes kép felderítése utána elhelyeztük a testrészt a megfelelő érzékelésnél. Mivel azt találtuk, hogy a látás mind az embernél, mind a rovaroknál is a szemhez köthető, így ezt vizsgáltuk meg egy kicsit tüzetesebben. Ehhez videót, képet, az előbb említett könyvet és egy adatbázist is használtunk, ezek kapcsán beszélgettünk arról, hogy milyen színeket látnak a rovarok, miért alakulhatott így ki náluk a látószerv.
Lezárásként elővettük a mikroszkópunkat, ahol különböző rovarszárnyakat, csápokat, lábakat nézhettünk meg közelebbről, majd minden tanult dolgot rögzítettünk a plakátunkon.
