Sok-sok év természettudóskodás után vágtunk bele az evolúció és öröklődés nem túl egyszerű, ám annál izgalmasabb témájába. Már a projekt nevét sem volt egyszerű megjegyezni, de a megértéshez igyekeztünk minél több kézzel fogható, jól szemléltető eszközt, képet és videót felhasználni. A projektet három, körülbelül 60 perces alkalommal valósítottuk meg, és most összeszedtük, hogy hogyan épült fel és milyen eszközöket használtunk hozzá.
1. alkalom – Öröklődés
Ráhangolódásként különböző tulajdonságokat gyűjtöttünk, majd ezeket csoportosítottuk aszerint, hogy tanulható vagy velünk született tulajdonságokról van szó.
Ezután kicsit mélyebbre ástunk, és ennek a videónak a segítségével megismerkedtünk a DNS-sel. A videó bár angol, de jól szemléltet, így mi élő magyar tolmácsolással mutattunk meg részletet (1:40-2:55) belőle. A DNS-nél maradva egy modellen keresztül, élőben is megvizsgáltuk a DNS felépítését. Majd következett a legviccesebb rész: testvéreinkről nézegettünk képeket és arról beszélgettünk, hogy ki miben hasonlít, és azt a tulajdonságunkat melyik szülőnktől, nagyszülőnktől kaphattuk.
Csavartunk még egyet a dolgon, és kicsit a recesszív és domináns öröklődés is szóba került. Természetesen ezt ki is kellett próbálnunk, egy kissé leegyszerűsítve, ehhez pedig szörnyeket gyártottunk. A szörnyeknek 7 tulajdonságuk volt (alak, szárny, mintázat, láb forma, csáp forma, szemek száma, száj forma), és mindegyiknek egy apukája és egy anyukája. Egy külön táblázatban felrajzoltuk, hogy mely két tulajdonság fordul elő a szörnyvilágban, és jeleztük, hogy mely tulajdonságok a dominánsak és melyek nem. A gyerekek kockadobással döntötték el, hogy a szörny anyukájának és apukájának milyen tulajdonságai legyenek (például nézzük meg a szörny alakját: 1,2,3 dobás négyzet alakú test, 4,5,6 dobás kör alakú test), és utána a táblázat segítségével eldöntöttük, hogy a gyerekük melyikük tulajdonságát örökli, ezt pedig le is rajzoltuk. Ezt a kis játékot egy szemszín összehasonlítással zártuk le, melynek öröklődése ugyan azért sokkal bonyolultabb folyamat, mint amit a szörnyeknél láthattunk, de mégis fontosnak gondoltuk, hogy kapcsolódjunk egy magunkon is tapasztalható dologhoz. Egy színskálán (1:06) választottuk ki, hogy kinek melyik árnyalathoz hasonlít legjobban a szeme.
2. alkalom – Evolúció
Második alkalommal már az evolúció témakörét kezdtük boncolgatni kicsit. Először is tisztáztuk, hogy mi lehet ez a szó, és egy-két bizonyítékot kerestünk magunkon, mellyel azt vizsgáltuk, hogy vannak olyan tulajdonságaink, melyek régen hasznosak voltak számunkra, de most már nem igazán van szükségünk rájuk, és ezek némely embernél fennmaradtak, másoknál már nem. Ilyen például a fülünk mozgatása, mely egy természetben élő állatnál még igen fontos, hogy veszélyhelyzetetet vagy zsákmányt észrevegye, de nálunk már nincs túl nagy jelentősége. Ezután egy fejlődés térképet egészítettünk ki, ahol a melyik élőlény miből fejlődött ki témakörét firtattuk, ehhez egy videót is hozzákapcsoltunk.
Azt is szerettük volna megmutatni, hogy mi készteti arra az élőlényeket, hogy egyes tulajdonságaikat megváltoztassák hosszú-hosszú generációk alatt, és erre tökéletes választásnak bizonyult David Attenborough Galapagos sorozatának 3. epizódjából (8:30-10:34) egy részlet, ahol egy óriás teknős faj páncéljának a változásait figyelhettük meg. Kapcsolódtunk ehhez a témához egy játékkal is: egy képzeletbeli szigeten egy földrengés háromfelé szakít egy békapopulációt, melyek különböző körülmények közé kerülnek. A gyerekek feladata az volt, hogy a békákat olyan tulajdonságokkal ruházzák fel, melyek alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez.
3. alkalom – Evolúció
Harmadik és utolsó állomásunk ismét az evolúcióval foglalkozott. Három különleges helyre utaztunk el ezen az alkalmon: Ausztrália, Galapagos-szigetek és Madagaszkár. Először is ezek keletkezéséről beszélgettünk sokat részben képek segítségével (kontinensek kialakulása), részben elmesélés alapján, valamint a földgömb vizsgálata is sokat segített. Ezzel szerettük volna előkészíteni ennek a három szigetnek a különleges állat-és növényvilágát. Az előzetesen elmesélt és megfigyelt információk nagyban segítették annak a megértését, hogyan alakulhatott ki ilyen egyedi élővilág ezeken a helyeken. Az elbeszélt és elmesélt dolgok megerősítését két videórészlettel kapcsoltuk össze, az egyik megint David Attenborough Galapagos sorozatából (3. rész 8:30-10:34) volt, mely a különböző pintyfajokat mutatja meg, a másik pedig szintén a Darwin-pintyekről szól, de kicsit elméletibb szemszögből (8:06-10:06). Erre az alkalomra is tartogattunk játékot: egy online szimuláció egy élőlény populáció változásait követi egy millió éven keresztül a különböző természeti viszontagságok között.
